12.fejezet

Mira szemszöge

A lábaim földbe gyökereztek,amikor megláttam őket.Neymar gúnyosan méregetett,Messi meg úgy csinált mint aki ott sincs.Ronaldo,na őt hagyjuk.Vigyorogva nézte a feszültséget.
-Beszélhetnénk?-néztem Neymarra aki vállat vont és felállt. Előtte kisétáltam a medence elé és ott megálltam.
-Na?-tette a kezét csípőre.
-Sajnálom.-hajtottam le a fejem.-Nem akartam ezt.Részeg voltam és ő meg rám mászott.
-Akkor Rositat is csak azért küldted,hogy lekoptathass?
-Nem,ő tényleg akart veled találkozni.
-Értem.-hajába túrt és rám nézett.- Jó volt vele?-nézett mélyen a szemembe,amitől még jobban gyötört a bűntudat.
-Nem.-mondtam és engedtem,hogy a könnyek eláztassák az arcom.-Gyötör a bűntudat,hogy fájdalmat okoztam neked.Szeretlek Neymar. Mindennél jobban.-zokogtam.-Meg tudsz nekem bocsájtani?-néztem könnyes szemekkel rá. Két percig néma csendben álltam és a válaszát vártam.
-Én is bocsánatot kérek amit írtam.Nem úgy gondoltam,de hát jár mindenkinek egy második esély.-mosolygott rám.-Ahhoz túlságosan szeretlek,hogy elengedjelek.-A szemembe nézett és közelebb lépett,de én megelőztem és megcsókoltam,végül a medencébe estünk.

-Bolond vagy!-röhögte köhögve és visszalökött a vízbe,de épp,hogy belekapaszkodtam nadrágjába és magammal húztam.
-Na jó,nem mondok semmit.-lihegte és leült a medence szélére.
-Akkor megbocsájtasz?
-Meg,de soha ilyet.-emelte fel a mutató ujját és közelebb húzott,majd csók csatába törtünk.Annyira megbántam az egészet és tudom,hogy ha ezt az esélyt elszúrom nem lesz több.
-Ronaldo mit keres itt?-jutott eszembe,hogy az exem bent ül a legnagyobb ellenségével.
-Nem tudom már itt volt mikor jöttünk.
-Mást nem láttatok?-Rodríguezre gondoltam.
-Hát de.-nézett rám mérgesen.Felé hajoltam és egy puszit nyomtam az arcára
-Bírom a boldog végeket,de most mennünk kéne edzésre.-zavart közbe szokás szerint Messi.
-Mindig bezavarsz.-tolta le Neymar és megfogta a kezem.-Na te most szépen hazamész Raffaellához és alszol egy nagyot,mert elég rosszul nézel ki.-mutatott a szeme alá. Hát jól esik tőle,de megérdemlem.
-Oké.-mondtam és adtam egy gyors puszit a szájára.Messire meg csak kinyújtottam a nyelvem,majd elindultam. Rafaellának sem kell tudnia  mindent,úgyhogy amíg Neymar nem hozza fel,addig csöndben maradok.Remélem Rodríguez is.A házhoz érve becsöngettem.
-Ki az?-szólt ki Rafaella.
-Mira.
-Ja,oké nyitom,várj.-hadarta és az automatikus kaput kinyitotta.Beléptem és vártam,hogy becsukódjon mögöttem.
-Hol voltatok?-kérdezte,de mint láttam a fejét,most ébredhetett fel.
-Ja hát izé..-kezdtem hazugságon agyalni.-eddig tartott a buli.
-Ja oké biztos,annyira nem izgat,de most visszafekszem.-mondta majd még egyet ásított és vissza ment a szobájába.Felmentem a fürdőben és beálltam a zuhany alá.Mikor végeztem magamra tekertem a törölközőm és lementem a konyhába,valami kaját csinálni.A hűtőben csak kész kaják voltak,ezért beraktam a sütőbe a pizzát.Bekapcsoltam a TV-t,de semmi normális csatornát nem találtam.Végül egy zene csatornán hagytam ahol Szamba zenéket adtak,majd We are One-t. Énekelni kezdtem Claudia Leitte részét :

É meu, é seu Hoje é tudo nosso
Quando eu chamo o mundo inteiro pra jogar
É pra mostrar que eu posso
Torcer, chorar, sorrir, gritar
Não importar o resultado, vamos extravasar
Put your flags up in the sky
(Put them in the sky) (jogue lá no alto)
And wave them side to side
(Side to side) (lado a lado)
Show the world where you’re from
(Show them where you’re from) (we are one, baby)
Show the world we are one (one love, life)
Ole, ole, ole, ola
Ole, ole, ole, ola
Ole, ole, ole, ola
Ole, ole, ole, ola

-Hallod,rohadt jól énekelsz.-jött le a lépcsőn Raffaella,már nem pizsamában.
-Dehogy is.-kapcsoltam ki gyors a TV-t zavaromban.A konyhába mentem és kivettem a pizzát a sütőből,majd az ebédlőben megterítettem két személyre.
-Gyere együnk.-hívtam Raffaellát.
-Uhh...köszi,de Pedro elvisz valami étterembe,bocsi,de neked jó étvágyat.-adott két puszit az arcomra.-Ja meg Piqué átjön ma.-és elment.Na,de nekem már tényleg csak Gerard Piqué hiányzott.Épp,hogy beleharaptam az egyik szeletbe,amikor csöngettek.Egy kis távirányítót levettem a szekrényről és megnyomtam a piros gombot rajta.Kinyílt a kapu és Piqué lépett be,kézen fogva Vikivel.
-Hát ti?-néztem rájuk boldogan egyben szomorúan.
-Beszeretném neked mutatni a barátnőmet Vikit.-szólalt meg Piqué.
-Oké,gyertek be.-beléptek a nappaliba és persze leesett az álluk.-Az ebédlő arra van!-mutattam az ajtó felé-Van kaja az asztalon én mindjárt jövök.-idegesen felszaladtam,mert csak ciki előttük lenni egy szál törölközőben.Egyáltalán mióta vannak együtt?Jesszusom mikről lenem maradtam.Gyors előkaptam egy ruhát és most Neymar nélkül,de felöltöztem.

-Na itt is vagyok.-toppantam be a konyhába,de az újdonsült pár már egymást falta.-Öhmm.-köhögtem.
-Oh,bocsi.-tolta el magától Viki,Piquét.
-Üljetek le.
-Köszi.
-Na és mióta tart?-kérdeztem egy műmosollyal együtt.
-Egy hete.-néztek össze boldogan,mintha már az esküvőt terveznék.
-Értem,és hol történt ez a csodás dolog?
-Még Barcelonában.Megnéztem a csajokat,hogy fociznak és az én cukormázom volt a legügyesebb.-dicsérte nyálasan Piuqué Vikit és egy puszit nyomott az orrára.
-Ahham.Miért nem mondtad tegnap Viki?-néztem gúnyosan Vikire.
-Nem volt rá elég időm.-próbálkozott ő is,de erre már nem tudtam mit mondani.Hát igen,ő látta mi történt.
-Ja igaz Rodríguez túl részeg volt.-vágtam vissza ő meg csak elkerekedett szemekkel nézett.-Neymar annyira aranyos velem,gondolom te is kiélvezheted  a csodás pasid mellet.-mosolyogtam harciasan rá.
-Ohh,igen.Beszélni is akartam a barátoddal rólad,hogy milyen nagyszerű vagy.-szegénykém bepróbálkozott.
-Hát igen az vagyok és NINCS titkaink.Mindent elmondunk egymásnak..-vágtam vissza.Érezte,hogy veszített ezért Piquéhoz simult."Én nyertem"  tekintettel rájuk néztem.
-Na mivel már ismeritek egymást örülnék ha jóban lennétek míg a vb tart és utána is. Ilyen csajos dolgokat csinálnátok meg minden.-mind ketten döbbenten Piquéra néztünk. Mi van? Ez tényleg hülye vagy csak megjátssza. Én ezzel a csajjal soha.
-Hát bocsi,de én a barátommal leszek vagy a bátyámmal és nem lesz időm.Tényleg sajnálom,hogy nem tudunk programokat csinálni.-utasítottam el és próbáltam komoly lenni,de elröhögtem magam.
 -Mi az?
-Semmi csak eszembe jutott,hogy múltkor is úgy nyitottál rám,hogy csak egy szál  törölközőben voltam.-ezt Vikinek szántam a legjobban,akin látszott,hogy zavarja.Piqué elvörösödve felállt és magával húzta Vikit.
-Hát mi most megyünk.-nézett rám.-Köszönjük a vendég látást és üdvözlöm Neymart.-végül elmentek.
Még ilyen párt.Az egyik nagyszájú a másik meg,na arra már nincs is szó. A szobámba tartottam amikor ismét megszólalt e csengő.
-Ki az isten?-háborodtam fel.Idegesen kinyitottam a kaput.
-Mit keresel itt?
-Hozzád jöttem.-vigyorgott és egy puszit próbált az arcomra adni Rodríguez,de ellöktem
-Na,ne legyél ilyen.
-Te meg takarodj innen.-parancsoltam rá.
-Nem amíg el nem mondom amit akarok.
-Jó van két perced utána elhúzol.-mutattam fel a két ujjam és vártam  a szónoklatát.
-Na,tudod Mira arra jutottam.-félbeszakítottam.
-Ja igen arra jutottál,hogy most elmész.
-Nem.Arra,hogy szeretném ha köztünk több lenne.
-Mármint?
-Te és én együtt.-mosolygott.Visszamosolyogtam és vártam a hatás szünetet. Végül akkorát lekevertem neki,hogy a tenyerem bizseregni kezdett.
-Te nem vagy normális.Leitatsz utána meg azt akarod,hogy járjunk. Na most takarodsz innen szépen el vagy még egyet kapsz de azt már nem a tenyeremtől.-ordibáltam le a fejét megmozdult,de a lábai nem.Nem hallottad,takarodj már.
-De nem mondtál választ.
-A tenyerem nem volt elég válasz? Akkor most mondom,hogy nem és takarodj.
-Rosszul fogsz járni.-fenyegetett meg.
-Csak is. Na menjél már vagy kihívom a zsarukat zaklatásért.

-Megyek,de még ezt nem tisztáztuk le.-fogta magát és elment. Zokogva a falhoz dőltem és csak engedtem  könnyeimet. Miért most történik minden?