3.fejezet

Neymar szemszöge

Mikor Mira elhúzódott tőlem elöntött a düh. Sosem éreztem ilyet sokáig senki iránt és így eltudom rontani.Kirohantam a parkolóhoz, beültem a kocsiba és elhúztam onnan. A Real szállodájához mentem.Egy fiatal lány állt a a recepció mögött. Nyájas mosolyra húzta száját és a haját kezdte igazgatni,mikor meglátott.Kihasználtam a helyzetet és flörtölni kezdtem vele addig,hogy beengedjen Ronaldo szobájához. Mikor,bevertem neki az öltözőben,egyenesen ide jött,azt hallottam a másik csapat edzőjétől.
Kivágtam az ajtót és bementem a házba. Mindenhova benyitottam,mikor végre megtaláltam,valami szoba szerűségben.Persze nem egyedül volt. A zene üvöltött a szobában,így nem hallották, hogy benyitottam.Elővettem a mobilom és lefényképeztem őket.A telefon,vakura volt állítva,ezért erre felfigyeltek. Ronaldo ledobta magáról a csajt és felállt.
-Te meg mit keresel itt?-kérdezte
Nem válaszoltam. Megfogtam a tarkóját és a falhoz vágtam a fejét.A csaj felsikított és elment egy szál fehérneműben.Ronaldo megfordult és bevert nekem is egyet. Ekkor elöntött a düh ismét és úgy vertem,ahogy csak tudtam.Mikor már semmi ereje nem volt,felálltam és otthagytam egyedül a szobában. A  bejárati ajtót nyitva hagytam és lementem vissza a recepciós csajhoz.Visszadobtam a kulcsot.
-Egy közös képet csinálhatnánk?-nyávogta és nyújtotta a telefonját.Elvettem tőle, de meg se várva,hogy oda álljon mellém,lefényképeztem saját magam egy tükör előtt.

Valami köszönöm félét dühöngött,de én már el is húztam onnan.
A telefonom csipogni kezdett. Idegesen elővettem.Egy üzenetem jött Messitől,hogy menjek a  Rioba most,mert buli van és Mira is ott van. Na ennek megörültem,legalább megbeszélhetjük a dolgokat. Hazamentem lezuhanyozni és átöltözni,és indultam a Rioba.

Mira szemszöge

-Piqué várj!-kiáltottam utána.Megfordult és mikor meglátott széles mosolyra húzta  a száját. -Hazatudnál vinni?-kérdeztem cuki pofival..
-Igen,de Messi?
-Én most veled szeretnék menni.Utána meg elmegyünk abba a buliba.-hadartam és a kezénél fogva kivonszoltam a parkolóba.
-Kocsival vagy?-kérdeztem
-Ja.- válaszolta. Kb.10 percet sétáltunk mire a kocsijához értünk.. Udvariasan kinyitotta nekem az ajtót és beültem.A kocsija elég illatos és tele van a hátsó ülés foci labdával.
-Minek ennyi labda?-néztem rá.
-Gyerekeknek visszük az árva házba és ott dedikáljuk nekik.
-Kedves gesztus.Én is kapok egyet,ugye?-kacsintottam rá.
-Te leszel az első.-mosolygott.
Az út további részét csendben töltöttük el. Mikor hazaértünk hozzám,Piqué udvariasan kinyitotta nekem a kocsi ajtót. Felmentünk a házhoz. Kinyitottam az ajtót és felrohantam a fürdőszobába.
-Érezd otthon magad.-kiáltottam le a nappaliba.
Gyors lezuhanyoztam és és magamra tekertem egy törölközőt.Kimentem és lementem a nappaliba,ahol Piqué nézegetett valami fotó albumot.
-Az meg mi?-kérdeztem.Szegény nem számított rám és megijedt.Rám nézett de le is hajtotta a fejét,mert zavarban volt.
-Na ,de Mira öhmmm...ezt nem illik.-dörmögte az orra alatt.
-Nem pucéran jöttem le, de most tényleg mit nézel?-ültem le mellé. Elővette az albumot ismét,és a kezembe adta.
Lapozgatni kezdtem. Messi volt egy kisfiúval szinte az összes képen.Néhány képen egy nővel volt a kisfiú és egy kép volt ahol mind a hárman rajta voltak. Értetlenül néztem Piqué-ra.
-Ez ki?-böktem a kisfiúra.
-Messi kisfia.-válaszolta.
Na itt,teljesen elvesztem. Azt hittem Messinek csak felesége volt,nem,hogy még gyereke is. Bár nekem nem árt vele sokat,de azért elmondhatta volna.Piqué óvatosan rámnézett.
-Minden rendben?-kérdezte halkan. Rámosolyogtam,hogy jelezem semmi az ég adta világon.
-Neymarnak van gyereke?-csúszott ki a számon.
-Nincs.-adta a nyugtató választ. Még csak az kéne,hogy neki is legyen.
-Segítesz ruhát választani?-kérdeztem boci szemmel. Elhúzta a száját,de még is én nyertem ezért nagy nehezen felvonszoltam Neymar szobájába ahol a cuccaim voltak.
Vagy ezer ruhát kiválasztottam,de egy se tetszett neki.
-Na jó feladom.-ültem le az ágyra.-Válassz te.-mutattam a szekrényre.
Piqué kis hezitálás után felállt és kiválasztotta a nekem szánt ruhát.

-Ez télleg' jó lesz erre a partira?-néztem a ruhára.
-Tökéletes!-válaszolta.-Gyönyörű vagy benne.-itt elpirultam,de láttam,hogy ő is.
-Indulhatunk?-kérdezte egy tíz perc múlva,mert én még mindig a tükör előtt álltam és a ruhát néztem magamon.
-Igen.-válaszoltam és elindultunk arra a bizonyos partyra.


-Na végre,hogy itt vagytok!-futott oda hozzám Messi a bejárat előtt. Csak símán rámosolyogtam és bevártuk Piquét aki egy csomó rajongóval küszködött.
-Mostanában több lány rajongóm van mint fiú.-rázta a fejét.
-Örülj neki.-vágta a fejéhez Messi. Hát őt mindenki szereti úgyhogy csöndbe maradhat.
A hely ahol a partyt rendezték tele volt focistákkal. A Chelsea és a Real Madridból voltak a legtöbben,meg persze a Barcából.
-Most ez komoly,hogy egyedül vagyok itt lány?-néztem gondterhelten Messire.
-A pultos is az.-válaszolta és otthagyott.
-Kössz.-kiállottam utána.de a dübörgő zenétől már nem hallotta.
Leültem a pult előtt és kértem egy erős koktélt. A pultos csaj ideadta és rám mosolygott.
-Kitartást.-mondta és adta a további italokat.
Felálltam és leültem egy asztalhoz.Kortyolgatni kezdtem a koktélom,de olyan szörnyű íze volt,hogy kiköptem.Páran rám figyeltek és röhögni kezdtek.Hogy ebben mi olyan vicces,nem értem.
-Jól vagy?-szólalt meg valaki a hátam mögül.Megfordultam és Neymar mosolygott rám.
-Nem.-válaszoltam őszintén
-Beszélhetnénk?-kérdezte.
-Persze,de ne itt.-felálltam és kimentünk a levegőre.Neymar megfogta a kezem és közelebb húzott magához. Na itt már teljesen elolvadtam. Talán még is érez valamit irántam?
-Mira sajnálom.-suttogta és még közelebb hajolt hozzám. Becsuktam a szemem,várva,hogy történjen valami. Éreztem,hogy a száját az az enyémhez tapasztotta és megcsókol.Visszacsókoltam és közelebb húztam magamhoz.

-Mira!-kiálltotta valaki.Jó időzítés,mondhatom.Elengedtem Neymart de ő visszahúzott és meg egy csókot lehelt a számra.Elmosolyodtam,de muszáj volt elengednem. Megfordultam és Piqué kiabálta a nevem,engem keresve. Oda szaladtam hozzá.
-Mivan?-kérdeztem kicsit durván
-Mindenhol téged kerestelek.Hol voltál?-a szemében aggodalmat láttam ami jól esett,de nem most.
-Neymarral.-válaszoltam boldogan.
-Ja....ti... együtt.... vagytok?
-Hát nem tudom,lehet.-tártam szét a karom.Igazából magam sem tudtam,hogy most együtt vagyunk vagy sem.
-Értelek.-válszolta.-De most...izéé...na most megyek.-hadarta a mondat végét és fa képnél hagyott.
-Ebbe meg mi ütött?-gondolkodtam kicsit hangosan. Megfordultam és visszamentem volna Neymarhoz akit éppen a rendőrök ültettek be egy autóba.

2.fejezet

Mira szemszöge

Már három hete itt lakok a srácokkal az albérletben.Szerintem jól kijövünk egymással.Mikor edzésen vannak és nincsenek itthon,takarítok és főzök rájuk,amit  díjaznak ,mert ízlik nekik a kaja.Neymarral nagyon jól kijövök és néha belehabarodok a tekintetébe.Szerintem kicsivel többet érzek iránta a kelleténél.Persze kíváncsi lennék az ő érzéseire is.
Vettem magamnak néhány ruhát, hogy ne csak Neymar ruháit hordjam.Ma elvittek engem is,az egyik nagy meccsükre.Beakartak mutatni a csapat társaiknak,ezért kiöltöztem és felvettem egy ruhát,amit Neymar és Messi együtt választott ki.Bár szerintem,nem egy foci meccsre illő,de szerintük ebben tökéletesen nézek ki.
A Real Madrid ellen játszanak,én meg rettegve néztem a meccset,és abban reménykedem Ronaldo nem vesz észre.Nem kell,hogy itt is  jelenetet rendezzen,mindenki előtt.A meccs végén boldogan szaladtak hozzám és felkaptak.
-Nyertüüüünk!-kiáltották boldogon és ölelgetni kezdtek.
-Örülök nagyon,de most,go zuhanyozni.-parancsoltam nekik,mire ők szorosabban öleltek.Nagy nehézséggel sikerült kibújnom és szúrós szemmel rájuk néztem.
-Na tessék.- mutattam a ruhámra,aminek már nem volt kellemes illata. Mind a ketten kiskutya pofival néztek rám.
-Nem hat meg.-nevettem rájuk és most én öleltem meg őket. Persze Neymart többször,amit Messi is észrevett.
-Na jó most megyek,nem is zavarok.-kacsintott rám ,de Neymarra rá se nézett.-Mira van az öltözőben egy tiszta mez,gyere és oda adom.-mondta és utánamentem.
Szerencsére még a focisták nem voltak az öltözőbe így nyugodtan átvettem a felsőt.Fabregas neve volt rajta,bár őt nem ismerem,de remélhetőleg este igen,mert elvisznek valami szórakozóhelyre, ahol megismerhetek mindenkit. Kimentem az öltözőből, de egy kéz visszarántott.Megfordultam és Ronaldoval találtam magam szembe,aki gúnyosan mosolygott.
- Azt hitted,hogy ilyen könnyen lerázhatsz?
-Igen.-válaszoltam. Egész testemben remegtem,hogy mi lesz a reakciója.Megfogta a csuklómat és behúzott vissza az öltözőbe.Becsapta az ajtót és a falnak döntött.
-Szeretlek.-nézett a szemembe.Elég érdekes mutatja ki a szeretetét.Megszorította a csuklómat,jelezve hogy várja a válaszom.
-Én nem szeretlek! Eressz el! Segítség!-kiáltottam és lekevert egy pofont.Az arcom égni kezdett.Ronaldo engedett a szorításból és közelebb hajolt. Én hülye becsuktam a szemem,ő meg megcsókolt.Kissé hezitálva,de viszonoztam.Nem értem saját magamat,miért csináltam,de a vágyat még mindig éreztem iránta.
-Te meg mi a fenét csinálsz itt,már megint?-lépett be Neymar idegesen.Ronaldo elengedett és Neymarra nézett.
-Zavarsz.-mondta neki idegesen.
-Szerintem inkább te,most takarodj az öltöződbe a kis sztár csapatodhoz.-üvöltötte Neymar. Bár ilyen helyzetben nem láttam még őt,de elég ijesztő volt.Közelebb lépett Ronaldohoz és bevert neki egyet. Ronaldo orrából ömlött a vér.
-Te állat,eltörted az orrom! -siránkozott valami nagyon magas hangon.-Mira még nincs vége.-nézett rám és kiviharzott.
Neymar közelebb lépett,de én ijedten hátrébb léptem.Nem értettem a reakcióm,hiszen Neymar csak megvédett. Zavartan beletúrt a hajába és kiment egy nagy ajtó csapással. Leültem a padra és sírni kezdtem. Mindent elrontottam. Ha Ronaldot nem csókolom meg, Neymar most nem ment volna el.A kezembe temettem az arcom és csak sírtam, mikor egy focista jött be.
-Hali.-köszönt.-Gondolom te vagy Mira,én Gerard Piqué vagyok.-mutatkozott be.Nagy levegőt vettem és ránéztem.
-Tudom ki vagy,képzeld!-mondtam kicsit durván.-Bocsi,csak most nem mennek jól a dolgok.-hajtottam le a fejem.- Kezdhetnénk előröl?-erőltettem felé egy mosolyt.Felálltam és kezet nyújtottam.
-Mira Santos.
-Gerard Piqué.-mosolygott.-De most mond el nekem,miért sírsz az öltözőben?-ült le a padra és levette a cipőjét.
-Elég zavaros történet és most nincs erőm elmesélni.Most megyek,még találkozunk.-köszöntem el és otthagytam.Szegény,pedig milyen kedves volt.Megálltam az ajtó előtt és visszafordultam és bementem vissza az öltözőbe,ahol épp Piqué vetkőzött le.
-Ohhh....elnézést.-mondtam zavartan és inkább kimentem. Ez milyen ciki.Futni kezdtem a folyosón,hogy minél hamarabb friss levegőn legyek.
-Mira.-kiabált utánam valaki. Megálltam és hátrafordultam. Messi futott utánam még mindig a foci mezében.
-Hova mész?-kérdezte.
-Haza.
-Dehogy mész haza. Buliba megyünk. Várj meg itt,mindjárt jövök.-mondta és puszit nyomott az arcomra.

Abból a "mindjárt jövök"-ből,fél óra lett.Messi és az egész csapat jött felém a folyosón.
-Na,mehetünk?-kérdezte Messi
-Már vagy egy fél órája itt várok rád.-néztem rá dühösen,de ő csak mosolygott.
-Jól van na,hallottam,hogy rányitottál Piqué-ra.-mosolygott tovább.Mindenki csak mosolygott,kivéve egy valaki.Piqué csak megrázta a fejét és odaállt mellém.
-WC-re akart menni.-mondta. Elkerekedett szemmel néztem rá,de a többiek csak szakadtak a röhögéstől.Piqué rám nézett és egy BOCSIT tátogott és előre ment.
-Na jó,ne röhögjetek. -mondtam nekik és elindultam Piqué után.

Prológus

Prológus

Késő délután,gondoltam kimegyek a pályára és rugdosom a foci labdát. Elég durván rugdostam hiszen dühös voltam.Hogy mire? Talán az életemre ,pedig sokak szerint szerencsés vagyok. Épp kapura céloztam amikor valaki hátulról a derekamat átölelte és a hajamba puszilt.
-Mit ártott neked az a labda,hogy ilyen erősen rugdosod?- súgta a fülembe,de a halk hangjától és kirázott a hideg. Kiszabadultam az öleléséből és Ronaldo szemébe néztem. Hát igen, Cristiano Ronaldo az én barátom. Egy foci meccsen találkoztunk.De most már folyamatosan arra gondolok bár ne találkoztunk volna azon a napom.
-Semmit.-mondtam halkan és lesimítottam a foci mezem.Persze nem Real Madridos hanem FCBarcelonás imádom azt a csapatot,de ezzel is csak idegesíteni szoktam..Mindig szúrja szemét és leszólja. -Már megint ez van rajtad?-ordította.-Te cafka mindig felidegesítesz.-és akkor megütött.Hozzászoktam de már elegem volt.Amióta összeköltöztünk megismertem a valódi énjét amit titkol a nyilvánosság elől. Visszaütöttem de meg is bántam,mert a hajamnál fogva nekivágott a kapufának. Csókolni kezdte a nyakam de ellöktem magamtól és a szemébe köptem. Elfutottam és nem vettem észre hogy a forgalmas fő úton álltam meg.Hirtelen egy autó száguldott,de én nem mozdultam.Elütött és minden elsötétült.